avagy Black Zoli története
Végre!
Tegnap történt valami!
Dél körül jöttek értem. Reméltem, hogy elfogadják a szabadlábra helyezési kérelmemet. Megjelent a fő kápó, valami Anikó. Felmarkolt, bevágott egy kicsi szállítóketrecbe, majd sötétzárkaként elrekesztett és egy viszonylag hosszú zötykölődés kezdődött. Semmit nem láttam a külvilágból. Csak annyit érzékeltem, hogy folyamatosan hűlt a környezetem. Aztán átkerültem egy nagyobb üveg kalitkába. Tisztára, mint Hannibal Lecter. Csak a szájzár hiányzott.
Itt aztán újra több óra várakozás következett, de már szerencsére kellemesebb klímával.
Nem gondoltam volna, hogy ilyen macerás ez a bürokrácia.
Már majdnem elpilledtem, amikor egy minden eddiginél hosszabb zötykölődés kezdődött, újra tök sötétben. Voltak nyugalmasabb és minden eddiginél durvább szakaszok. Mind, ha ezek azt akarnák, hogy nehogy vissza találjak szenvedéseim korábbi színhelyére. Ugyan ki kívánkozna oda vissza?
Az egész rémálom kb. 1 évvel ezelőtt kezdődött. Tulajdonképpen bele születtem a BV intézményeibe. Én esküszöm, ártatlan vagyok. Nem tettem semmit.
Az, hogy a szüleim mit tettek nem tudom, de nem is érdekel. Hamar elválasztottak tőlük, nem is tudok róluk semmit. Ezért is próbáltam minden fórumot felkeresni, hogy engedjenek szabadon és juttassanak vissza Mexikóba. Csak az a baj, hogy nincs kiadatási szerződés országaink között. Valószínű, ez lassítja a szabadlábra helyezésem. Pedig nagyon vágyom már azt a meleg éghajlatot, a naphosszat tartó bulikat, csajokat….
A korábbi helyem, melybe talán egy elosztótáborból kerülhettem, egy kicsi börtön lehetett. A jelenlegihez képest feltétlenül az. A fogvatartottak létszámát és a rendelkezésünkre álló területet tekintve feltétlenül.
Eredetileg egy formás cellatársam is volt, tudjátok, olyan szép gömbölyded idomokkal megáldva (fúú, állandóan a bujaság ugrott be róla), mivel koedukált volt a börtön. De szegény csajt, akivel egyébként egész jól összejöttünk (gondolom, értitek :-), kicsinálták. A körülmények, a légkör, az életminőség, a koszt (vagy inkább a hiánya), végül, de nem utolsó sorban a cellatársak.
Nem szeretnék rasszistának tűnni, pláne egy fekától furcsák lehetnek ezek a szavak, de valljuk be, jelentős szociológiai űr tátong közöttünk. A világon mindenütt elfogadott fogalom Darvin óta a természetes szelekció. Ennek szellemében szerettük volna tizedelni a porontyok állományát, de ezek (a felvágós csíkos rucijukban), nem voltak partnerek ebben. De ne is pazaroljunk felesleges biteket a múltra.
Ha érdekel a folytatás, keress Black Zoli cimkéjére...
Pár más bejegyzés:
Hónak fehérkéje - Hófehérke és a hét törpe - mely fordíttatott Károli Gáspár általa
Pályázat a sárkányölős viadalra
Foglalkozásom: (Szex) Istennő
Szex során mennyire számít a fanszőrzet?
Élvezik a lányok a popsi-szexet?
Tudjukmi leltár
Star Wars vers
Házinyúlra nem lövünk!
A menstruáció és a szex
Szex este vagy reggel?
A szerető
A társkeresés aranyszabálya
Bánatomat kekszbe fojtom (nem szexbe)
Szex során mennyire számít a szőrzet 2
Vírus - VÉGFELHASZNÁLÓI LICENSSZERZŐDÉS
Utolsó kommentek