Csak egy gyors gondolat.

Ha olyannal találkozol, akitől tartasz, vagy még nem ismered, jó, ha óvatos vagy.

De szerintem az nem jó megoldás, hogy levelezgetés, csetelés közben megkéred, hogy ne raboljon el.

Egyrészt, egy ilyen kérésre természetesen mindenki azt mondja, hogy ugyan, én nem vagyok olyan. (Valószínű, hasfelmetsző Jack is ezt mondta :-))

Másrészt, ha olyan, először is azt fogja mondani, hogy nem olyan, és megtudja, hogy szorongsz ilyenektől. Félsz. És ez lehet, hogy felbátorítja…

Jobb, ha megbeszéled egy (két) ismerősöddel, hogy a tervezett randi után fél, egy, másfél óra múlva jelentkezzen be telefonon, valamilyen megbeszélt ürüggyel. És valakik tudjanak róla, hogy kivel, merre vagy, leszel (telefonszáma vagy valamilye a szerkesztőségben). (Ez lehet, hogy dedósnak tűnik, meg miért mondanál el bármit is anyádnak (Józsinak, Marisnak), de akkor is :-))

Vigyázz Magadra!
Tudod!
Belőled csak egy van.
Mások többen vannak, Ők könnyebben pótolhatóak…

u.i.:

Korábban nem értettem, hogy Apám miért vitte-hozta buliba, diszkóba a hugicámat. Akár éjszaka is. Ma már tudom, én is ezt fogom tenni a lányommal.